Az Egyesült Államok egyértelmű szándéka Kína kereskedelmi hegemóniájának megsemmisítése. Lássuk, hogyan néz ki a térkép Peking szemszögéből.
A szerző a Makronóm elemzője.
Kína mindössze negyed évszázad alatt átrajzolta a világ kereskedelmi térképét. A Trump-kormányzat feltett célja, hogy Peking hegemóniáját megdöntve ismét az Egyesült Államokat tegye globális vezérré. Az amerikai elnök legújabb elképzelése szerint kizárná Kínát a globális vámcsökkentésből, majd ismét létrehozva egy (alapvetően) nyugati szövetséget, Kína ellen fordítaná a tömböt, rákényszerítve azt kereskedelmi gyakorlatainak radikális megváltoztatására. Kérdés, hogy a két nagyhatalom között nagy erővel kirobbant kereskedelmi háborúhoz fűződik-e valós érdeke bárkinek is csatlakozni (főleg a kínai piachoz ezer szállal kötődő Európai Unióban), és elegendők lesznek-e Trump vámfenyegetései ahhoz, hogy valóban létrejöjjön egy Kína-ellenes kereskedelmi tömb…
A Visual Capitalist ábrája huszonnégy évet ölel fel, és a lehető legegyszerűbben mutat rá arra, hogy mi is a problémája Donald Trumpnak a kínai kereskedelmi térhódítással. 2000-ben az Egyesült Államok kereskedelme 2 ezermilliárd dollárt tett ki, ami több mint négyszerese volt Kína 474 milliárdjának. Akkoriban Kína még csak olyan országok elsődleges kereskedelmi partnere volt, mint Kuba, Irán, Líbia, Mianmar, Mongólia, Észak-Korea, Omán, Szudán, Tanzánia vagy Vietnám.
Aztán elkezdődött a kínai menetelés, és az új kereskedelmi politika letarolta a világpiacot.
Míg az elmúlt negyed évszázadban az Egyesült Államok kereskedelme 167 százalékkal nőtt, Kína esetében a mutató elérte az 1200 százalékot. Ezzel már 2012-ben megelőzte az amerikaiakat, onnantól pedig meg sem állt addig, amíg tavaly a teljes kereskedelmének az értéke el nem érte a hat ezermilliárd dollárt. Peking jelenleg domináns kereskedelmi partner Ázsiában, Kelet-Európában, a Közel-Keleten, Óceániában, Dél-Amerikában és Afrika nagy részében. Az Egyesült Államokkal kitört kereskedelmi háború pusztító hatásait kivédendő várható, hogy a közeljövőben a feltörekvő piacokat részesíti előnyben kereskedelmi üzletkötései során.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Goodfon
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat, miközben Lula és Modi gesztusai új geopolitikai egyensúly kezdeteit jelezhetik – akár Washington örömére.
Az amerikai elnök erős mondataira érdemes figyelni, mert az üzenet legtöbbször fontosabb, mint a tett.
Johann Wadephul nagyon nem örült a látottaknak.
Oroszország Kína segítségével már most megháromszorozta a 2025-re tervezett dróngyártási volumenét.
Egy szerdai reggelen felszálltam Budapesten a repülőgépre, és tíz órával később már egy olyan városban jártam, amelynek neve alig ismerős az átlag magyar olvasónak, de lakossága nagyobb, mint a Kárpát-medencéé.
Mark Rutte határozottan vallja, hogy Oroszország és Kína hozzák el a világégést.
Nem hiába tartjuk fenn a sok-sok médiatanszéket, ahol olyan „kiválóságok” tanítják vagy tanították az ifjakat, mint Havas Henrik vagy Polyák Gábor.
